Egy Suga Jimin-es bloggal jöttem. A címet nézzétek el nekem, fogalmam sincs mi legyen. ><
Hát nem is húznám tovább a szót!
Jó olvasást! ^^
Suga POV
Csendesen ültünk mindannyian a nappaliba és vártuk, hogy Jimin haza jöjjön. Lassan már a harmadik napja, hogy nincs itthon. Mindannyian nagyon aggódtunk érte, hogy mi is lehet vele. Én mint mindig a legrosszabbakra gondolok, de próbálom erről elterelni a figyelmemet. Valahogy. Fel s' alá járkáltam a házban meg ezekhez hasonlót csinálok már három napja. Igazából nem tudom miért vagyok ennyire nyugtalan... Vagyis de... tudom. Azért mert szerelmes vagyok belé. De Ő nem meleg. Ezért nem is mondom el neki. Mert akkor eltávolodik meg undorítónak fog tartani. Én meg az nem akarom.
Majd hirtelen egy ajtó nyitódásra lettem figyelmes. Gyorsan leszaladtam de csak a menedzser jött haza.
-Na? Tudsz valamit? - kérdeztem egy kicsit megnyugodva.
-Nem nincs sehol. És semmit nem tudok, hogy hol van. Vagy, hogy mit csinál. - mondta a fejét csóválva.
Én sírni fogok. Nem fogom ezt így bírni.
Hamar eltelt az idő. Már csak arra eszméltem fel, hogy Jin szólt "Kész a vacsora!". Lassan leballagtam és elkezdtünk enni. Vacsora után elmentem lezuhanyozni. Sokáig voltam a fürdőben. Most jól esett a meleg zuhany.
-Héj! Suga! Élsz még? - kérdezte RapMon az ajtó mögül.
-Persze! - kiabáltam ki. - Máris megyek ki. - mondtam, hogy megnyugodjanak. Tényleg nem kellett sok idő és kész is lettem. Kimentem majd szóltam, hogy "mehet valaki!", még lementem a konyhába, hogy igyak egy pohár vizet majd felmentem a szobámba és befeküdtem az ágyba. Nagy nehezen de elaludtam.
Pár óra múlva az ajtóm nyitódására kelek. Nem értettem, hogy ki jöhetett be. Csak Jimin jönne be mert vele lakom egy szobába. Nagy volt a kíváncsiságom, megnéztem, hogy ki az.
-J...Ji-min. Te vagy az? - nem láttam tisztán, hogy ki az. De utálom ha felkelek mindig homályosan látok.
-I-igen. Én vagyok az. - mondta szomorúan.
-Hol voltál eddig? - emeltem meg egy kicsit a hangom. De nem válaszolt. - Miért nem szóltál, hogy el mész? Tudod mennyire aggódtunk? Mindenki halálra aggódta magát! Még a Menedzser hyung is keresett égen-földön. - akadtam ki. Mérges voltam de részben meg is nyugodtam, hogy jól van.
-Sajnálom. - mondta a padlót bámulva.
-Miért mentél el? - kíváncsiskodtam.
-Őszintén? - nézett fel rám. Én csak bólintottam egyet. -Nem tudom. Egyszer csak azt vettem észre, hogy napok óta nem megyek haza. Utána meg nem mertem. Pont ezért. Nem szeretem ha leordítsák a fejemet. - monda szomorúan de őszintén. Nem válaszoltam semmit csak visszafeküdtem és próbáltam vissza aludni. Sikerült mihelyt kész lett Jimin is az öltözéssel és Ő is befeküdt az ágyba.
Reggel amikor felkeltem egyből Jimin felé néztem. Azt hittem, hogy tegnap csak álmodtam, hogy haza jött, de nem. Még mindig ott feküdt. Vagyis már ő is ébredezett.
-Jó reggelt! - köszöntem neki.
-'Reggelt! - ásított. - Létszíves ne mond el a többieknek, hogy haza jöttem, majd én akarok eléjük állni.
-Rendben. - és csak bólintottam egyet. Azután kikeltem az ágyból és lementem reggelizni. Már mindenki ott volt csak én hiányoztam. Megejtettem egy "Jó reggelt'" szócskát és én is leültem hozzájuk. Reggeli után jelent meg Jimin is. Pont végzett mindenki.
-Jimin! Te hol voltál? - Hallottam meg először Jin hyung hangját, amin nem lepődtem meg.
-Nem vettem észre, hogy már pár napja nem jöttem haza... és amikor észbe kaptam nem mertem hazajönni... Féltem... - mondta megint a padlót bámulva.
-Jaaaj... Te kis hülye nem haragszunk... csak nagyon aggódtunk érted. Igaz srácok? - és mi csak egyszerre bólintottunk. Jimin szája mosolyra húzódott és megölelt minket.
-Szeretlek titeket! - mondta úgy, hogy már egy könny csepp utat tört magának. Mindenki boldog volt, hogy haza jött Jimin.
Reggeli után mindenki ment a dolgára. Én is felmentem a szobámba és gondolkodtam az új dalon. Vigül meg is lett, hogy mit, hogy akarok így lementem a stúdióba és ott kezdtem el leírni a gondolataimat egy lapra, majd bemásoltam a gépre is, hogy ott is meg legyen, Utána még a dallamát is meg csináltam már csak rá kell énekelnem. Hát igen... úgy látszik ez az én dalom lesz.
Annyira belemerültem a munkámba, hogy észre se vettem de már este nyolc óra volt. Összepakoltam, a gépet kikapcsoltam és indultam is fel. Amikor felértem már mindenki vacsorázott. Én nem voltam éhes inkább elindultam a fürdőszoba felé, hogy lezuhanyozzak. Elég sokáig álltam alatta... észre se vettem. Gyorsan megmosakodtam majd megtörölköztem és felöltöztem. Egy kicsit megéheztem ezért lementem a konyhába, hátha találok valamit közben szóltam, hogy mehet valaki.
Volt a hűtőben egy joghurt az kivettem és elkezdtem kanalazni. Éppen végeztem amikor Jimin vizes hajjal, rátapadt ruhával flangált a házban. Most teljesen ellenem dolgozik... Hogy lehet valaki ennyire sexy? Persze nem kell rendesen megtörülközni minek is!?
Láttam, hogy a szobánk felé tart. Gyorsan megettem a joghurtot és mentem utána. Amikor beléptem a szobánkba láttam, hogy pakolászik, én addig bezártam "kulcsra" az ajtót. Hallotta ahogy kattan a zár és felnézett rám de kérdően.
- Miért zártad be az ajtót? - kérdezte, felvont szemöldökkel. De én nem adtam neki választ csak közeledtem felé.Látszott rajta, hogy meg riadt de közben kíváncsi is, hogy mit akarok. Megálltam előtte és felrántottam majd az ágyhoz löktem. A két kezét a feje fölött összefogtam majd durván még is szenvedélyesen megcsókoltam. Eleinte még ellenkezett de utána már megadta magát.
- Ji-Jimin! Mit akarsz? - nem akartam neki válaszolni ezért befogtam a száját az ajkaimmal, de még ez után sem hallgatott el ezért muszáj voltam valamit csinálni. Az ágyon volt egy póló azzal kötöttem be a szájat. Mivel már nem tudtam az ajkait élvezni, elkezdtem a nyakát csókolgatni, szívogatni. Majd mentem lefelé, de nem nagyon tudtam haladni mert a pólója akadályozott. Azt egy nemes egyszerűséggel letéptem róla és azzal hátrakötöttem a kezeit, hogy ne tudjon csapkodni. Majd visszatértem a nyakához. Onnan elkezdtem lehaladni - ismét - és kulcscsontjához értem. Gyengéden elkezdtem harapdálni. A kezem közben nem pihent. A nadrágot próbáltam levenni, ami egy kisebb erőfeszítéssel sikerült is levennem. A vékony anyagon keresztül fogtam rá Jimin férfiasságára. Meglepődtem. Jimin fel volt izgulva. Azt hittem,hogy csak én fogom élvezni de úgy látszik ő is, de attól nem veszem le róla a rákötött pólókat.
Én közben lentebb haladtam az egyik mellbimbójához. Harapdáltam, szívtam, mindent csináltam amit tudtam. Aztán áttértem a másikra is, azzal is ugyan azt csináltam mint a másikkal. Mire jól meggyötörtem mind a kettőt áttértem a hasa csókolgatásába közben a boxert húztam lefele róla. Nem időztem sokat a hasánál egyből áttértem merevedéséhez. Apró puszikat leheltem rá amire megremegett. Nem sokat várva egyból számba vettem közben elkezdtem tágítani de egyből két ujjal. Nem hallatszott de látszott rajta, hogy fájt neki, nem is kicsit. De elvette a figyelmét, hogy ütemesen mozgok rajta. Egy kis idő után a harmadik ujjamat is behelyeztem... Nem tudtam türtőztetni magam gyorsan kihúztam az ujjaimat, húztam párat merevedésemen majd elkezdtem Jimin-be nyomulni. Ahhhh... nagyon szűk volt. Gondolom neki ez az első... Soha többé nem fogok a szeme elé kerülni, az is biztos, hogy ez után elhúzom a csíkot.
Nem vártam sokáig elkezdtem mozogni egy kicsit lassan nem akartam, hogy ketté szakadjon. De gyenge vagyok és nem tudtam magam megfékezni, elkezdtem őrületes tempót diktálni. A szemeiből a könnyek patakként folytak le. Fájt látnom, hogy ennyire sír, de ez mind az én hibám. Gyenge vagyok.
Annyira nem is figyeltem, hogy mit csinálok de elértem valamit Jimin-ben, ami miatt megvonaglott. Rájöttem, hogy a gyönyörközpontját találtam meg. Nem kímélve folyamatosan ott találtam el közben a kezemmel a férfiasságát kényeztettem. Nem kellet sok neki a kezembe élvezett. Annyira összeszűkült a férfiasságom körül, hogy nekem se kellett sok, hogy elmenjek. Még egy kicsit mozogtam benne utána kihúzódtam belőle. Elmentem az asztalhoz és a táskámból vettem ki pár zsepit. Letörölgettem Jimin-t. Ő közben elaludt ami kapóra jött nálam. Betakargattam. Nem akartam, hogy megfázzon. Persze előbbe még egy boxert húztam rá és úgy takartam be. Én is gyorsan felöltöztem, majd egy üzenetet hagytam Jimin-nek, hogy
"Sajnálom! Elmentem és ne keressetek." Még gyorsan összepakoltam pár cuccot és elindultam. Nem gondolkozva, hogy hová, merre csak mentem. Igen sajnáltam úgy otthagyni de muszáj volt. Ezek után nem tudtam volna a szemébe nézni.
Suga POV End
Jimin POV
Reggel amikor felkeltem nem volt mellettem Suga. Nagyon meg ijedtem ezért egyből fel ugrottam, de meg is bántam. Iszonyatosan fáj az alfelem. Lassan kezdtem felállni és elindulni körülnézni a házba hátha valahol máshol van, de hirtelen megláttam egy lapot az asztalon. Amikor megláttam, hogy az van rá írva " Ne keressetek! " elkapott a sírás. Én szeretem Suga-t, ezt Ő nem tudja. Miért nem mondtam el neki hamarabb? Akkor nem történt volna ez meg.
Csak zokogva ültem a padlón és a pappírt gyűrtem várva, hogy Suga vissza térjen...
